A Kárpát-medence és a Selyemút népeinek felemelkedése

MEGHÍVÓ

A Kárpát-medence és a Selyemút népeinek felemelkedése

Történelmünk visszavétele: Ősi Magyarország

Előadás, ünnepes könyvbemutató és -vásár

Vendégünk: Grandpierre Atilla

Időpont: 2019. 05. 24. 19 órától
Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1.

Mottó: „Az egyes tudományágak csak részleges ablakot nyitnak az őstörténelemre, és e szakterületek specialistái a többi szakterület szakértőinek eredményeit rendszerint figyelmen kívül hagyják. Ezért adódnak a látványos előrejutás számára különösen fényes távlatok, ha a különálló történetek összeszövésével egységes kép születik meg. Ennek egyik kulcseleme, hogy a régészeti és nyelvészeti adat-együttesek csakis a megfelelő körzetben, időszakban és a megfelelő ok, indok alapján kapcsolhatók össze, de akkor viszont rendkívül hatékonyak a begyökerezett mítoszok leküzdésében” (Paul Heggarty, David Beresford-Jones, 2009).

„Amikor egy szaktudós értelmezni szeretné szakmai eredményeit, el szeretné helyezni térben, időben, és meg szeretné tudni, ezek mely néphez köthetők, a társtudományokhoz fordul.
Ezektől hajlamos kritika nélkül átvenni eredményeket, mivel rendszerint sokkal kevésbé ért hozzá, mint a szakma szakértői. Csakhogy ez az egymásra-utaltság minden egyes szaktudományra érvényes, és így egyik szaktudomány sem áll biztos lábakon akkor, amikor értelmezni és értékelni szeretné eredményeit. Egy hasonlattal, talán túlzóan, de olyan a helyzet, mint amikor vak vezet világtalant. Ebben a tisztázatlan helyzetben manapság jobb híján a közmegegyezés, a közvélekedés az irányadó, az elfogadott, bevett vélemény. Ez a helyzet nagymértékben kedvez a tisztázatlan kérdésekből, félreértésekből eredő vélemények beidegződésének és megcsontosodásának, az alapfeltevések tisztázatlanul maradásának, elfogultságok és előítéletek fennmaradásának. Egy ilyen helyzetben a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy mindegyik szaktudomány az adatgyűjtés és rendszerezés szintjén alapvetően földrajzi elnevezéseket alkalmaz ahelyett, hogy idő előtt, kellő körültekintés nélkül, pusztán a közmegegyezésből adódó állásfoglalásokra támaszkodna, arra törekedve, hogy elkerülje a mai ország-határok alkalmazását az őstörténelem korszakaiban. Ez az elfogulatlanságra törekvő, természettudományos módszer jól alkalmazható a természetföldrajzban, a fémművesség történetében, az embertanban, a genetikában, a régészetben és a vallástörténetben. A népzene- és népmese-kutatásban, a történeti nyelvészetben pedig az átfogó tudomány jön a segítségünkre, a korabeli összefüggésrendszerben, a mai, individualista nemzeteszme helyett az életközpontú civilizáció egyetemes értékekre épülő összefüggésrendszerében tudjuk értelmezni az ismert népek ősműveltségét. …

Ezt az ősi élet-, közösség- és Természet-központú világnézetet és ősműveltséget a Selyemút körzetében élő népek őrizték meg a legjobban, és így ebben a körzetben várható, hogy az emberiség felemelkedésének távlatai kibontakoznak.”
Grandpierre Atilla

Az előadás és ünnepes könyvbemutató
Időpontja: 2019. 05. 24. 19 órától
Helyszíne: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1., 1. kapucsengő
Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület és FÉSZEK Természetvédő és Közösségi Életforma Egyesület
Házigazda: a Bolya család.

A részvétel díjtalan, de előzetes bejelentkezést kérünk
info.os.szellem@gmail.com e-mail címre.
Bővebb információ: 06 70 676 3777 telefonszámon.