Őszi napéjegyenlőség ünnep
Meghívó
Őszi napéjegyenlőség ünnepünkre
„Szóval szólítalak, áhítattal hílak
ég-föld teremtője, Istenek szülője, /…/
erdőket, hogy füllel hallgasd,
mezőket hogy szemmel tarthass,
köpönyeged alá hogy befogadd
oltalmad alá futódat, gyarló halandódat!”
Az Őszi Boldogasszony ünnep időpontja: 2020. 09. 20.
helyszíne: Bp. XVII. kerület Merzse-mocsár, kijelölt tűzrakóhely.
Program:
15 óra: találkozó Rákoskert vasútállomásnál (Bp. XVII. kerület)
15.40: Földben, földből, földön – minőségi különbség a létben
Szabó László előadása
16.40: Szülőföld folyók partján – beszélgetés
Vendég: Sigiletov Vladiszláv Vitalii
18 órától: Yotengritről, évkörünnepekről…
Dibáczi Enikő
18.30: Ünnepi szertartás a rábaközi Tudók hagyatéka szerint
A szép és különleges természeti környezet méltó közege az őszi Boldogasszony ünnepnek, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Regisztrálni és érdeklődni itt lehet:
info.os.szellem@gmail.com
tel.: 06 20 9431277, vagy: 06 70 6763777
Az idézet Máté Imre: Yotengrit c. könyvéből való, Fohász a Boldogasszonyhoz.
A plakát Szabó László munkája.
A Magyarok Istenének ünnepéről
„Magyarok Istene,
nemzetünk szent őre,
térj meg hozzánk,
maradj velünk…”
(Máté Imre: Yotengrit 3. 51-52. o.)
A rábaközi Tudók által megőrzött évkörünnepek rendje szerint, augusztus elején a Magyarok Istenének ünnepét tartjuk a ránk hagyottak alapján.
Férfi jellegű égi oltalmazónkat idézzük ekkor, a Nap uralma teljének idején. A Föld északi féltekéjén, a mérsékelt égövön ebben az időszakban van csúcspontján a Nap ereje. A rábaközi Tudók világképében „Istenatyánk orcájául választotta a Napot”, a Magyarok Istene pedig az ő egyik megtestesülése. Az évkörnek ez az időszaka tehát az ő ideje.
A Tudók szerint, ahogy Máté Imre a Yotengritben kifejti, minden oltalmazó szellemlény olyan erős, mint amennyire „szítanak hozzá” az övéi. A mi legfőbb oltalmazónk pedig e világképben: Boldogasszonyunk és a Magyarok Istene. Jól tesszük tehát, ha hozzájuk fohászkodunk. Meghagyunk más népeket az ő hitükben, de nem engedjük, hogy számunkra idegen hiteket kényszerítsenek ránk. Ez azért is fontos, mert ha más népek isteneit kezdjük el sajátunkként tisztelni, akkor lelkileg az adott nép uralma alá kerülünk. A népük által nem hívott, feledésbe merültégi Őrzők pedig elgyengülnek, és ugyanúgy népük is. Ha azonban Oltalmazóink erejéhez hozzáadjuk a mi szellemi erőnket, együtt erősíthetjük egymást. Így szól az Ősök tanítása.
A legenda szerint a Magyarok Isteneként tisztelt hatalmas szellemlény valamikor földi férfi volt, Má-tün-nek nevezték, róla korabeli kínai krónikák is szólnak. „Bátor, népéről gondolkodó és gondoskodó hős /volt/ – lelkében ISTENSÉGE felé igyekvő és ISTENSÉGÉ-re lelő. Zsarnokokat vetett le népe és nemzete nyakáról. Holta után – mely csatában érte – számot adott SZELLEME Önmagának, és a szellemvilág nagyságai megmérték az Ő értékét. Megmérték, és magukhoz méltónak találták. Ő pedig a világ ügyeinek igazgatásából népeinek istápolását vállalá.” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149.o.)
De hogy lesz a népcsoportokat egyesítő, nemzetet kovácsoló jelentős államférfiból és hadvezérből, történelmi személyiségből Őrszellem, népünk oltalmazója? Régi Táltosok megidézték szellemét, segítségét, együttműködését, útmutatását kérve. Onnantól szövetség köttetett az Őrszellem és Népeink között. A „Magyarok Istene”, a rábaközi Tudók világképe szerint, ennek a nyelvileg és származásában egyaránt többrétű, több eredetű, de lélekben rokon törzsszövetségnek az őrző szellemlénye. Tehát nem a származás számít, hanem a közös eszme, a közös célokért munkálkodás. Ez az ősi magyar logika.
Sok népnek van őrző szellemlénye, Istene (akik nem azonosak a Teremtő Istennel). A Magyarok Istene jellegében rokon a „Világügyelő Férfi” ősi ugor istenalakjával. Utóbbi a legenda szerint szintén a legfőbb Isten-pár gyereke.
„Minden ISTEN olyan erős,/ mint amennyire hisznek benne”! Ezért tartották a Rábaközben ősidőktől, még a XX. században is ezt az ünnepet. Máté Imre elmondta, hogy ő gyermekkorában még részese volt ilyennek. Akkor megáldott fehér lovat vezettek körmenetben, melyen hitük szerint maga a Magyarok Istene ült. Mi évek óta megtartjuk ezt az ünnepet augusztus elején, megemlékezve arról, amit a legenda szerint az Őt megidéző és szövetségre hívó táltosoknak meghagyott: „Tartsatok össze,/ legyetek egymásért is,/ ne csak önmagatokért!/ (…) egység leendjen,/ mert minden széthúzás az én erőmet gyöngíti,/ aki oltalmazó Istenetek vagyok!” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149-150. o.)”
Ezt az írást, Máté Imre Yotengrit c. könyvei és személyes tanításai alapján Dibáczi Enikő jegyezte.
Képen: Biró Melinda alkotása.
Nyári napfordulós ünnep a rábaközi Tudók hagyatéka szerint
Nyári napforduló (Ispiláng) ünnep
Időpont: 2020. 06. 20., 17 órától 21 óráig
Helyszín: Merzse-mocsár, kijelölt tűzrakóhely
(Bp. XVII. kerület, Rákoskert v.á.-hoz közel).
A rábaközi Tudók hagyománya szerint a nyári napforduló (régi nevén: Ispiláng) a Szellem ünnepe. „A tiszta lánggal égő Szellem nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA. Ezt ünnepeljük.” (Máté Imre: Yotengrit)
„A nyári napforduló a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Amikor az ember még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtásnak különös jelentősége volt. A régi korok emberei a tüzet – gyakorlati haszna mellett – a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Ezért a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták ezen az éjszakán.” (Bolya István összeállításának alapján.)
A Merzse-mocsár természetvédelmi terület, az egykor kiterjedt mocsárvidék maradéka Budapest határában. Rákoskert vasútállomástól könnyen megközelíthető. Innen indulunk együtt 16.30-kor a terület egyetlen kijelölt tűzrakó helyéhez. Itt fogjuk megtartani az ünnepet, 17 órától. Előtte könnyű túrát is lehet tenni, és a magaslesről hasonló látvány fogad, mint ami a nyitóképen látható.
A programtervezetből:
Szabó László az évkör e részéhez kapcsolható gyakorlatokról beszél.
Dibáczi Enikő: a nyári napfordulóról az ünnepkörben, a Yotengrit szerint.
A szert a rábaközi Tudók által ránk hagyottak alapján tarjuk.
Meglepetésprogramok lehetnek még, a rendezvény részletesebb tervét későbbközöljük.
A mélység, a minőség, a REND-ben megjelenő előre nem tervezett történések, úgy érezzük, jellemezni fogják ezt az ünnepet.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, a szervező Ős-Szellemiség Egyesület.
Regisztrációt az info.os.szellem@gmail.com e-mail címre kérünk. A részvételi szándékot jelzőknek térképet is küldünk a tűzrakóhelyhez, vagy maradunk az együtt indulásnál Rákoskert v.á.-tól, 16.30-kor.
Telefonon érdeklődni lehet: 06 70 6763777
Értesítünk minden érdeklődőt, hogy előző nap, 06. 19-én a nyári napforduló köszöntése lesz a budai Cédrusnál, Bolya István vezetésével.
Találkozás a Széll Kálmán téren, indulás hatkor, a Hűvösvölgy felé tartó villamossal. Leszállás a Vadaskerti úti megállónál, ahonnan rövid sétával juthatunk el a Cédrushoz.
Mécsest, a témához illő gondolatot, éneket, verset hozzál magaddal.
Meghívó
A Fészek Egyesület, az Ős-Szellemiség Egyesület és a Bujdosó Székely Vendéglő közös szervezésben, megemlékezést tartunk a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulóján.
Helyszín: Bujdosó Székely Vendéglő, 1191 Budapest, Szabó Ervin u. 37.
Időpont: 2020. 06. 04., 18.30-tól 20.45-ig.
F.b. esemény itt: https://www.facebook.com/events/318303945824845/
„Nem hagyjuk szép nyelvünket elenyészni
Nem hagyjuk szarvasunk messze űzni
Bízzunk hazánkban, bízzunk a családban
Bízzunk Istenben, bízzunk egymásban
Bízunk népeink bölcsességében
Megmaradásunk reménységében
Áldásban, bőségben, békességben!”
(Valek Tünde: Őrtüzek fellobbanó lángja, részlet)
Ez számunkra gyásznap. Ideje lenne végre 100 év után a helyére tenni magunkban ezt a veszteséget – ezt a célt szolgálja ez a megemlékezés is.
A rendezvény megtartására lehetőség van, a 247/2020. (V. 28.) Korm. rendelet szerint:
A tervezett program:
17.30-18.30: Gyülekező
18.00-18.30: Megnyitó, köszöntők (a házigazda Bacsó András, az ötletgazda Bolya István és a szervező Ős-Szellemiség Egyesület képviselője),
Magyar és Székely Himnusz.
18.30-19.15: Bánóczy János gondolatai a trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről
19.15-tól 19.30: Krajcsó Bence és Oltyán Hermina (citera, népdalok)
19.30-19.40: Versek
19.40-20.05.: EGYség zenekar és az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület tagjai
20.05.-20.20: (miután átvonultunk a tűzgyújtás helyére): koszorúzások. Ekkor lehetőség lesz a résztvevő szervezetek képviselői és magánszemélyek számára, hogy koszorúkat, virágokat helyezzenek el, és elmondják gondolataikat.
20.20-kor tűzgyújtás, bekapcsolódás a cserkészszövetségek által kezdeményezett “tűzláncba”.
Utána még lehet rövid éneklés, de a Tündérkert 20.45-kor zár. Innentől 22.00-ig még át lehet menni a Bujdosó Székelybe aki akar, magánbeszélgetésre.
A program során betartjuk az előírt egészségügyi biztonsági intézkedéseket (védőtávolság). Bár nyílt rendezvény lesz, de regisztrációhoz kötött, és a létszám 50 főben limitált.
Kérjük ezért a részvételi szándékot e-mailben jelezni, info.os.szellem@gmail.com e-mail címre. Telefonon érdeklődni lehet:
06 70 676 3777
Köszöntő
Kettős ünnep van hétvégén. Egy napra esik Anyák napja, és a rábaközi Tudók hagyatékában is megőrzött Életfa ünnep.
Jelképesen szép ez az egybeesés.
Az anyaság, a virágzó majd termést hozó gyümölcsfa, az évkörnek ez az időszaka, és az emberi élet májust idéző szakasza egy lényegűek.
Ezzel a három verssel, és Lendvay Katalin alkotásáról készült fényképpel köszöntöm az Édesanyákat, és a hamarosan virágba boruló tavaszt.
Anya
Kérő szép szavára megnyílnak az Egek,
forró könnyeit mind beissza a föld,
mikor karja ringat, világokat ringat,
mosolya napsütés, csillagszeme ragyog.
Mert ha fohászkodik, gyermekéért kérlel,
mert amikor ő sír, gyermekéért könnyez,
mert amikor ringat, gyermekét ringatja,
mert amikor örül, gyermekével örül.
Egy-lényegű vagy Te a földi anyákkal,
életeket termő minden ősanyával,
veled lélegzőkkel, benned létezőkkel –
Áldd meg az anyákat Égi Édesanya!
Életfa
Életfa, virágfa,
születésbe-halálba,
világból világba.
Égigérő fának
leveles hét ága,
összeköt és megtart:
táltosok létrája.
Gyökere és törzse,
pompás koronája
a három világot
szemünknek mintázza.
Földi élet fakad
erős oltalmába’,
Égi tudást ad át
lombja-suhogása.
Rügy az ágon
„Amikor még kisrügy voltam” *,
ágak hegyén ringatóztam.
Apám erős diófa volt,
anyám termő eperfa volt,
apám a Nap, anyám a hold.
Rám hajoltak, úgy ringattak,
önmagukból ennem adtak.
„Rám ragyogtak a csillagok,
tudták, hogy testvérük vagyok.” **
(*: Szabó István: Anya ujjai c. verséből,
**: népdalból vett idézet)
Versek: D. E.,
Fényképen: ÉN LÉLEK, – A Teremtett Világ. Selyemkép részlet. Lendvay Katalin alkotása.
Meghívó a rábaközi Tudók hagyatéka szerinti “Törvény ünnepére”
A rábaközi Tudók hagyatéka szerinti “Törvény ünnepe”
Időpont: 2020. 02. 01. (szombat) 18 órától
Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1.
Te bennem öltöttél földi testet,
adj ezért igéidből, EGEK-et igézendőt!
Tárd föl az egy örök ISTEN
emberhez mért titkát!”
(Máté Imre: Yotengrit 2., 19. o., A Törvény eredete c. részből.)
A rábaközi Tudók hagyatéka szerinti ünnepkörben az év első ünnepe február elején van. A téli napforduló óta erősödő, már a fizikai világban is egyre inkább megnyilvánuló fény diadalának kezdete ez az időszak. Még javában tart a tél, de már hosszabbodnak a nappalok, és apró, de egyre gyarapodó jelei kezdenek megjelenni a közelgő tavasznak. Előbbi miatt ez egyfajta fényünnep, utóbbi miatt pedig hóvirágünnepnek is nevezték.
De miért nevezzük a Törvény ünnepének? A legendákban őrzött történet szerint az évnek ebben az időszakában kapták az emberek valamikor régen az égi nagy Törvényeket. Melyek az emberi élet földi rendjét meghatározó égi törvények e világkép szerint? Ezek az ősök által ránk hagyott javallatok hogyan tarthatók ma? Minderről bőven esik szó ezen az esten.
Ami ennek a „kis ünnepnek” nagy jelentőségét adja, hogy ezidőtájt gyűltek össze egykor a közösség tagjai, hogy az előttük álló évet megtervezzék. Mi is összegyűlünk, hogy az IGA „künvének” alapján felidézzük tervezett tevékenységeink erkölcsi alapjait, Máté Imre által a Yotengritbe foglalt, Tudók sora által ránk hagyott tanítások szerint.
Érdemes ezekben a régi-új erkölcsi ajánlásokban elmélyedni és életünk részévé tenni őket, mert hozzájuk ma is igazodhatunk. Olyan erős alapok ezek, amelyekre ma is életet lehet építeni – ha hozzájuk tartjuk magunkat, megtartanak minket.
Ezekről esik szó február 01-én a Bolyafészekben.
A tervezett program:
Szabó László előadása: Álmainkban fellelhető cselekvésmagok
Dibáczi Enikő előadása: „Őseink törvénye” – égi és földi Rend a rábaközi Tudók hagyatéka szerint
Versösszeállítás és dalok
Szer a Törvény ünnepére, vezeti: Dibáczi Enikő és Szabó László, benne: Magültetés szertartás, vezeti: Szabó László
Végül: kötetlenebb beszélgetés, éneklés, evés-ivás.
Előzetes bejelentkezést kérünk info.os.szellem@gmail.com e-mail címen, vagy 06 70 676 3777 telefonszámon.
Szeretettel vár minden érdeklődőt a szervező Ős-Szellemiség Egyesület, valamint a rendezvénynek otthont adó Bolya család.
A képen: Dávid Júlia alkotása.
Prokopp Mária művészettörténész előadása
MEGHÍVÓ
A haladás útja: a dicső múltból a diadalmas jövőbe
Prokopp Mária művészettörténész előadása
Időpont: 2020. 01. 10., 19-21
Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1., 1. kapucsengő
“Ajánlom a magyar identitásunk erősítését a Magyar Királyság néhány művészeti emlékének megtekintése által.”
Sok vetített képet, értő, összefüggéseket felvillantó magyarázatokat várhatunk ezen az estén a neves művészettörténész asszonytól.
(Előadásának címe egyúttal a szegedi Hősök kapuja felirata.)
Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület, és FÉSZEK Természetvédő és Közösségi Életforma Egyesület.
Házigazda: a Bolya család.
A részvétel díjtalan, de előzetes bejelentkezést kérünk info.os.szellem@gmail.com e-mail címre.
Bővebb információ: 06 70 676 3777 telefonszámon.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Téli napforduló 2019
Szeretettel hívunk
Téli napforduló alkalmából tartandó ünnepünkre
Helyszín: Szekszárd
Időpont: 2019. 12. 22.
Program:
14 órától gyülekező, itt: Szekszárd, Herman Ottó utca 33. fsz.10.
14 óra 30-tól: Megnyitó
Dibáczi Enikő
14 óra 50-től: Kaukázusi csodaszarvas és a magyar őstörténet
Dr. Szabó Géza régész előadása
15 órától: Az ŐS-ELEMEKről: a LÉG
Gyakorlatok az egészségért
Szabó László előadása
17 órától: Szertűz gyújtás (kedvező időjárás esetén fent a szőlőhegyen)
Napfordulós szer a BÜÜN hagyományai szerint
Vezetik: Dibáczi Enikő és Szabó László
Plakát: Szabó László.
Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület.
Részvétel bejelentkezés alapján:
+36 20 9431 277
info.os.szellem@gmail.com
Velünk élő múlt: természeti lények, holtak szellemei és régészeti leletek Japánban
MEGHÍVÓ
Velünk élő múlt: természeti lények, holtak szellemei és régészeti leletek Japánban
Csáji László Koppány néprajzkutató, vallásantropológus, író, költő előadása
Időpont: 2019. 11. 28., 19-21
Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1.
Három fejezet az ezerarcú japán kultúrából:
- a japánok múltjukhoz fűződő viszonya a múzeumok történeti kiállításai és az egyetemi tananyagok alapján;
- Miyajima, a szent sziget;
- Itakók (sámánnők) az Aomori prefektúrában.
„A japán kultúrát nem általánosságban kívánom ismertetni, hiszen nem vagyok a japanológia szakértője, kulturális antropológusként csupán néhány szeletét ismertem meg az átlagosnál mélyebben ennek a csodálatosan gazdag, a kifinomult egyszerűséget hirdető kultúrának. Előadásom három, egyenként körülbelül félórás egységből áll.
Először a japánok múlthoz fűződő viszonyát vázolom fel, a kyotói egyetemen tartott előadásaim és az oktatókkal történt konzultáció, továbbá a japán barátaimmal folytatott beszélgetések és nagy, történeti múzeumok kiállításai alapján.
Ezt követően a szent szigetről, Miyajimáról, fogok mesélni, amelyet – 1945-ben az amerikai hadsereg nagy megrökönyödésére – még a közelébe ledobott hirosimai atombomba sem károsított, holott a csapás egyik célja éppen ez lett volna). Végezetül az észak-japán itakók (főleg halottlátó és gyógyító sámánnők) világát ismertetem, helyszíni (Aomoriban végzett) kutatásaim alapján. Előadásomat saját, Japánban készült fényképeimmel illusztrálom.” (Csáji László Koppány)
Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület
Az estnek otthont ad: a Bolya Család.
Regisztrációt az info.os.szellem@gmail.com címre kérünk.
Telefonon érdeklődni lehet a 06 (70) 676 3777 számon.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!