Szerző: Dibáczi Enikő

Őszi napéjegyenlőség ünnep
Helyszín: Merzse-mocsár (Budapest, XVII. kerület)
Időpont: 2022. 09. 23. (péntek) 16 órától

Hogyan ünnepeltek a „három Ős hagyatéka”: az Arvisura, a Karaul által ránk hagyottak és Yotengrit szerint? Mi az őszi napéjegyenlőség jelentősége? Erről lesz szó Bárdos István (Ózdi Arvisura Társaság), Szunomár Attila (Aranykopjások), Szabó László (Ős-Szellemiség Egyesület) és Dibáczi Enikő (Őseink Törvénye Kör) előadásaiban és az ezt követő beszélgetésekben. Az ünnepi alkalmat szertartás zárja.

„A világ két örvénylés,
két serpenyő mérleg két karján,
az élet szintúgy, két örvénylés.
Általuk van a világ egyensúlyban.”
(Máté Imre: Yotengrit 3., 18. o.)

Az őszi napéjegyenlőség idején a nappali és éjjeli órák száma a mérsékelt égövön egyenlő. Ez az egyensúly megmutatkozik az évkörben és az emberi élet rendjében egyaránt. Ezt a különleges időminőséget ünnepeljük szeptember 23-án, a rábaközi Tudók hagyományrendszere szerint.
Bár az őszi napéjegyenlőség alapjában női jellegű időminőség. egyfajta egyensúlyt, kiegyenlítettséget is tükröz, ennek része az együtt teremtő ikerörvény másik fele: a férfi minőség is. Azonban elsősorban ez az érett női-anyai minőség, a termés, a bőség, a hála ünnepe. Ősi értelemben vett Boldogasszony ünnep. A természet és az emberi élet rendje szerint, az egyensúly jegyében megemlékezünk az Élet két nagy kapujáról: a születésről és a halálról. Ilyenkor ősszel viszont már nagyobb hangsúlyt kap a befelé fordulás és elcsöndesedés.
Köszönetet mondunk a gazdag természeti és belső erőforrásokért. Égi oltalmazóink, különösen Boldogasszonyunk segítségével felkészülünk az előttünk álló időszakra, az emberekben rejlő Isteni Szellem és a közösség erejével. Erre az ünnepre hívjuk a fogékony és érdeklődő társakat.

A tervezett program:
Előadások (30-30 perc):
Bárdos István: Ünnepeink
Szunomár Attila: Évkörünnepek az Ősi Küldött szerint
Szabó László: Az Erő női fele a másik oldalról
Beszélgetés az ide kapcsolódó hanti hagyományokról Vitalij Szigiljetovval
Dibáczi Enikő: Az évkörünnepek a Yotengrit hagyatéka szerint.
Szertartás: az őszi napéjegyenlőség alkalmából, a Yotengrit hagyományrendszere alapján. Vezeti: Szabó László és Dibáczi Enikő.

Előzetes bejelentkezést info.os.szellem@gmail.com vagy oseink.torvenye@gmail.com email címre várunk, további információkért hívható a 06 70 6763777 telefonszám.

A helyszín, a Merzse-mocsár kijelölt tűzrakóhelye Rákoskert v.á.-tól gyalog jól megközelíthető. A tűzrakóhelyhez egészen közel el lehet jutni autóval is. Kérem előre jelezze, aki segítséget kér az eljutásban. Tömegközlekedéssel javasolt a Keleti pályaudvarról 15.20-kor induló vonat, amely 15.40-kor van Rákoskert v.á.-on. Lehetőség és szükség szerint valaki onnan a helyszínre kíséri az azzal a vonattal érkezőket.

A részvétel díjmentes, adományokat köszönettel fogadunk.
Szeretettel vár minden érdeklődőt a szervező Ős-Szellemiség Egyesület és Őseink Törvénye Kör.

Plakáton látható kép: Margherita Arkaura alkotása: az élet lehelete.

A rábaközi Tudók hagyatéka szerinti Törvény ünnepe

Időpont: 2022. 02. 04., 18.00-20.30

Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fszt. 1.

“VILÁGOK ANYJA,

Te bennem öltöttél földi testet,

adj ezért igéidből, EGEK-et igézendőt!

Tárd föl az egy örök ISTEN

emberhez mért titkát!”

(Máté Imre: Yotengrit 2., 19. o., A Törvény eredete c. részből.)

Ennek a február eleji “kis ünnepnek” nagy jelentőségét mutatja, hogy ekkor gyűltek össze a közösség tagjai, hogy az előttük álló évet megtervezzék. A Törvény ünnepének is nevezték, mert a Yotengrit szerinti hagyomány szerint az emberek az évkörnek ebben az időszakban kapták az Égi Törvényeket. Mi is összegyűlünk, hogy az azokban foglalt erkölcsi elvek szerint tervezhessük tovább ezt az évet.

Ennek az alkalomnak a különlegességét az adja, hogy a „4 oszlop szövetsége” jegyében 4 nagy irányzat képviselői szólnak. Bárdos István (Ózdi Arvisura Társaság), Szunomár Attila (Aranykopjások, Karaul hagyaték), Szabó László (rábaközi Tudók, Yotengrit), Dibáczi Enikő (a Yotengrit és a Tisza-Körös kultúra szellemi hagyatékához egyaránt kötődve). Az égi Törvényekről és földi megvalósításukról mind a 4 nagy irányzatnak van fontos mondanivalója.

A várható program a következőképpen alakul:

Bolya István házigazda rövid bevezetője után,

20-20 perces előadások következnek:

Szabó László (Ős-Szellemiség Egyesület): Tetőtől talpig, talptól tetőig címmel – a Yotengrit tanításai szerint.

Bárdos István (Ózdi Arvisura Társaság): Arvisura törvények.

Szunomár Attila (Aranykopjások, Karaul hagyaték): Múltidéző

Dibáczi Enikő: Égi Törvények és földi törvények – a rábaközi Tudók által ránk hagyottak szerint.

Végül a Törvény Ünnepéhez kapcsolódó Szer, és benne a Magültetési szertartás következik, Szabó László vezetésével.

Bár a rendezvényünk nyitott, a személyes jelenlét korlátozott létszámban lehetséges, ezért email jelentkezést és regisztrációt kérünk az érdeklődőktől, info.os.szellem@gmail.com email címre.

(Fényképen: Dávid Júlia alkotása.)

Meghívó

Őszi napéjegyenlőség ünnepünkre

„Szóval szólítalak, áhítattal hílak

ég-föld teremtője, Istenek szülője, /…/

erdőket, hogy füllel hallgasd,

mezőket hogy szemmel tarthass,

köpönyeged alá hogy befogadd

oltalmad alá futódat,  gyarló halandódat!”

Az Őszi Boldogasszony ünnep időpontja: 2020. 09. 20.

helyszíne: Bp.  XVII. kerület Merzse-mocsár, kijelölt tűzrakóhely.

Program:

15 óra: találkozó Rákoskert vasútállomásnál (Bp. XVII. kerület)

15.40: Földben, földből, földön – minőségi különbség a létben

Szabó László előadása

16.40: Szülőföld folyók partján – beszélgetés

Vendég: Sigiletov Vladiszláv Vitalii

18 órától: Yotengritről,  évkörünnepekről…

Dibáczi Enikő

18.30: Ünnepi szertartás a rábaközi Tudók hagyatéka szerint

A szép és különleges természeti környezet méltó közege az őszi Boldogasszony ünnepnek, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Regisztrálni és érdeklődni itt lehet:
info.os.szellem@gmail.com

tel.: 06 20 9431277, vagy: 06 70 6763777

Az idézet Máté Imre: Yotengrit c. könyvéből való, Fohász a Boldogasszonyhoz.
A plakát Szabó László munkája.

„Magyarok Istene,
nemzetünk szent őre,
térj meg hozzánk,
maradj velünk…”
(Máté Imre: Yotengrit 3. 51-52. o.)

A rábaközi Tudók által megőrzött évkörünnepek rendje szerint, augusztus elején a Magyarok Istenének ünnepét tartjuk a ránk hagyottak alapján.
Férfi jellegű égi oltalmazónkat idézzük ekkor, a Nap uralma teljének idején. A Föld északi féltekéjén, a mérsékelt égövön ebben az időszakban van csúcspontján a Nap ereje. A rábaközi Tudók világképében „Istenatyánk orcájául választotta a Napot”, a Magyarok Istene pedig az ő egyik megtestesülése. Az évkörnek ez az időszaka tehát az ő ideje.
A Tudók szerint, ahogy Máté Imre a Yotengritben kifejti, minden oltalmazó szellemlény olyan erős, mint amennyire „szítanak hozzá” az övéi. A mi legfőbb oltalmazónk pedig e világképben: Boldogasszonyunk és a Magyarok Istene. Jól tesszük tehát, ha hozzájuk fohászkodunk. Meghagyunk más népeket az ő hitükben, de nem engedjük, hogy számunkra idegen hiteket kényszerítsenek ránk. Ez azért is fontos, mert ha más népek isteneit kezdjük el sajátunkként tisztelni, akkor lelkileg az adott nép uralma alá kerülünk. A népük által nem hívott, feledésbe merültégi Őrzők pedig elgyengülnek, és ugyanúgy népük is. Ha azonban Oltalmazóink erejéhez hozzáadjuk a mi szellemi erőnket, együtt erősíthetjük egymást. Így szól az Ősök tanítása.
A legenda szerint a Magyarok Isteneként tisztelt hatalmas szellemlény valamikor földi férfi volt, Má-tün-nek nevezték, róla korabeli kínai krónikák is szólnak. „Bátor, népéről gondolkodó és gondoskodó hős /volt/ – lelkében ISTENSÉGE felé igyekvő és ISTENSÉGÉ-re lelő. Zsarnokokat vetett le népe és nemzete nyakáról. Holta után – mely csatában érte – számot adott SZELLEME Önmagának, és a szellemvilág nagyságai megmérték az Ő értékét. Megmérték, és magukhoz méltónak találták. Ő pedig a világ ügyeinek igazgatásából népeinek istápolását vállalá.” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149.o.)
De hogy lesz a népcsoportokat egyesítő, nemzetet kovácsoló jelentős államférfiból és hadvezérből, történelmi személyiségből Őrszellem, népünk oltalmazója? Régi Táltosok megidézték szellemét, segítségét, együttműködését, útmutatását kérve. Onnantól szövetség köttetett az Őrszellem és Népeink között. A „Magyarok Istene”, a rábaközi Tudók világképe szerint, ennek a nyelvileg és származásában egyaránt többrétű, több eredetű, de lélekben rokon törzsszövetségnek az őrző szellemlénye. Tehát nem a származás számít, hanem a közös eszme, a közös célokért munkálkodás. Ez az ősi magyar logika.
Sok népnek van őrző szellemlénye, Istene (akik nem azonosak a Teremtő Istennel). A Magyarok Istene jellegében rokon a „Világügyelő Férfi” ősi ugor istenalakjával. Utóbbi a legenda szerint szintén a legfőbb Isten-pár gyereke.
„Minden ISTEN olyan erős,/ mint amennyire hisznek benne”! Ezért tartották a Rábaközben ősidőktől, még a XX. században is ezt az ünnepet. Máté Imre elmondta, hogy ő gyermekkorában még részese volt ilyennek. Akkor megáldott fehér lovat vezettek körmenetben, melyen hitük szerint maga a Magyarok Istene ült. Mi évek óta megtartjuk ezt az ünnepet augusztus elején, megemlékezve arról, amit a legenda szerint az Őt megidéző és szövetségre hívó táltosoknak meghagyott: „Tartsatok össze,/ legyetek egymásért is,/ ne csak önmagatokért!/ (…) egység leendjen,/ mert minden széthúzás az én erőmet gyöngíti,/ aki oltalmazó Istenetek vagyok!” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149-150. o.)”

Ezt az írást, Máté Imre Yotengrit c. könyvei és személyes tanításai alapján Dibáczi Enikő jegyezte.

Képen: Biró Melinda alkotása.

Nyári napforduló (Ispiláng) ünnep

Időpont: 2020. 06. 20., 17 órától 21 óráig
Helyszín: Merzse-mocsár, kijelölt tűzrakóhely
(Bp. XVII. kerület, Rákoskert v.á.-hoz közel).

A rábaközi Tudók hagyománya szerint a nyári napforduló (régi nevén: Ispiláng) a Szellem ünnepe. „A tiszta lánggal égő Szellem nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA. Ezt ünnepeljük.” (Máté Imre: Yotengrit)

„A nyári napforduló a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Amikor az ember még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtásnak különös jelentősége volt. A régi korok emberei a tüzet – gyakorlati haszna mellett – a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Ezért a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták ezen az éjszakán.” (Bolya István összeállításának alapján.)

A Merzse-mocsár természetvédelmi terület, az egykor kiterjedt mocsárvidék maradéka Budapest határában. Rákoskert vasútállomástól könnyen megközelíthető. Innen indulunk együtt 16.30-kor a terület egyetlen kijelölt tűzrakó helyéhez. Itt fogjuk megtartani az ünnepet, 17 órától. Előtte könnyű túrát is lehet tenni, és a magaslesről hasonló látvány fogad, mint ami a nyitóképen látható.

A programtervezetből:
Szabó László az évkör e részéhez kapcsolható gyakorlatokról beszél.
Dibáczi Enikő: a nyári napfordulóról az ünnepkörben, a Yotengrit szerint.
A szert a rábaközi Tudók által ránk hagyottak alapján tarjuk.
Meglepetésprogramok lehetnek még, a rendezvény részletesebb tervét későbbközöljük.
A mélység, a minőség, a REND-ben megjelenő előre nem tervezett történések, úgy érezzük, jellemezni fogják ezt az ünnepet.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt, a szervező Ős-Szellemiség Egyesület.

Regisztrációt az info.os.szellem@gmail.com e-mail címre kérünk. A részvételi szándékot jelzőknek térképet is küldünk a tűzrakóhelyhez, vagy maradunk az együtt indulásnál Rákoskert v.á.-tól, 16.30-kor.
Telefonon érdeklődni lehet: 06 70 6763777

Értesítünk minden érdeklődőt, hogy előző nap, 06. 19-én a nyári napforduló köszöntése lesz a budai Cédrusnál, Bolya István vezetésével.
Találkozás a Széll Kálmán téren, indulás hatkor, a Hűvösvölgy felé tartó villamossal. Leszállás a Vadaskerti úti megállónál, ahonnan rövid sétával juthatunk el a Cédrushoz.
Mécsest, a témához illő gondolatot, éneket, verset hozzál magaddal.

A Fészek Egyesület, az Ős-Szellemiség Egyesület és a Bujdosó Székely Vendéglő közös szervezésben, megemlékezést tartunk a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Helyszín: Bujdosó Székely Vendéglő, 1191 Budapest, Szabó Ervin u. 37.

Időpont: 2020. 06. 04., 18.30-tól 20.45-ig.

F.b. esemény itt: https://www.facebook.com/events/318303945824845/

„Nem hagyjuk szép nyelvünket elenyészni

Nem hagyjuk szarvasunk messze űzni

Bízzunk hazánkban, bízzunk a családban

Bízzunk Istenben, bízzunk egymásban

Bízunk népeink bölcsességében

Megmaradásunk reménységében

Áldásban, bőségben, békességben!”

(Valek Tünde: Őrtüzek fellobbanó lángja, részlet)

Ez számunkra gyásznap. Ideje lenne végre 100 év után a helyére tenni magunkban ezt a veszteséget – ezt a célt szolgálja ez a megemlékezés is.

A rendezvény megtartására lehetőség van, a 247/2020. (V. 28.) Korm. rendelet szerint:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20126.pdf?fbclid=IwAR2Vhe_rvKuLaTcfGP1UTaOJeuPF56veUmGk1D_9nHyltCo6m5dCm0ukOdE

A tervezett program:

17.30-18.30: Gyülekező

18.00-18.30: Megnyitó, köszöntők (a házigazda Bacsó András, az ötletgazda Bolya István és a szervező Ős-Szellemiség Egyesület képviselője),

Magyar és Székely Himnusz.

18.30-19.15:  Bánóczy János gondolatai a trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről

19.15-tól 19.30: Krajcsó Bence és Oltyán Hermina (citera, népdalok)

19.30-19.40: Versek

19.40-20.05.: EGYség zenekar és az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület tagjai

20.05.-20.20: (miután átvonultunk a tűzgyújtás helyére): koszorúzások. Ekkor lehetőség lesz a résztvevő szervezetek képviselői és magánszemélyek számára, hogy koszorúkat, virágokat helyezzenek el, és elmondják gondolataikat.

20.20-kor tűzgyújtás, bekapcsolódás a cserkészszövetségek által kezdeményezett “tűzláncba”.

Utána még lehet rövid éneklés, de a Tündérkert 20.45-kor zár. Innentől 22.00-ig még át lehet menni a Bujdosó Székelybe aki akar, magánbeszélgetésre.

A program során betartjuk az előírt egészségügyi biztonsági intézkedéseket (védőtávolság). Bár nyílt rendezvény lesz, de regisztrációhoz kötött, és a létszám 50 főben limitált.

Kérjük ezért a részvételi szándékot e-mailben jelezni, info.os.szellem@gmail.com e-mail címre. Telefonon érdeklődni lehet:

06 70 676 3777

Kettős ünnep van hétvégén. Egy napra esik Anyák napja, és a rábaközi Tudók hagyatékában is megőrzött Életfa ünnep.

Jelképesen szép ez az egybeesés.

Az anyaság, a virágzó majd termést hozó gyümölcsfa, az évkörnek ez az időszaka, és az emberi élet májust idéző szakasza egy lényegűek.

Ezzel a három verssel, és Lendvay Katalin alkotásáról készült fényképpel köszöntöm az Édesanyákat, és a hamarosan virágba boruló tavaszt.

Anya

Kérő szép szavára megnyílnak az Egek,

forró könnyeit mind beissza a föld,

mikor karja ringat, világokat ringat,

mosolya napsütés, csillagszeme ragyog.

Mert ha fohászkodik, gyermekéért kérlel,

mert amikor ő sír, gyermekéért könnyez,

mert amikor ringat, gyermekét ringatja,

mert amikor örül, gyermekével örül.

Egy-lényegű vagy Te a földi anyákkal,

életeket termő minden ősanyával,

veled lélegzőkkel, benned létezőkkel –

Áldd meg az anyákat Égi Édesanya!

Életfa

Életfa, virágfa,

születésbe-halálba,

világból világba.

Égigérő fának

leveles hét ága,

összeköt és megtart:

táltosok létrája.

Gyökere és törzse,

pompás koronája

a három világot

szemünknek mintázza.

Földi élet fakad

erős oltalmába’,

Égi tudást ad át

lombja-suhogása.

Rügy az ágon

„Amikor még kisrügy voltam” *,

ágak hegyén ringatóztam.

Apám erős diófa volt,

anyám termő eperfa volt,

apám  a Nap, anyám a hold.

Rám hajoltak, úgy ringattak,

önmagukból ennem adtak.

„Rám ragyogtak a csillagok,

tudták, hogy testvérük vagyok.” **

(*: Szabó István:  Anya ujjai c. verséből,

**: népdalból vett idézet)

Versek: D. E.,

Fényképen: ÉN LÉLEK, – A Teremtett Világ. Selyemkép részlet. Lendvay Katalin alkotása.