A Magyarok Istenének ünnepéről

„Magyarok Istene,
nemzetünk szent őre,
térj meg hozzánk,
maradj velünk…”
(Máté Imre: Yotengrit 3. 51-52. o.)

A rábaközi Tudók által megőrzött évkörünnepek rendje szerint, augusztus elején a Magyarok Istenének ünnepét tartjuk a ránk hagyottak alapján.
Férfi jellegű égi oltalmazónkat idézzük ekkor, a Nap uralma teljének idején. A Föld északi féltekéjén, a mérsékelt égövön ebben az időszakban van csúcspontján a Nap ereje. A rábaközi Tudók világképében „Istenatyánk orcájául választotta a Napot”, a Magyarok Istene pedig az ő egyik megtestesülése. Az évkörnek ez az időszaka tehát az ő ideje.
A Tudók szerint, ahogy Máté Imre a Yotengritben kifejti, minden oltalmazó szellemlény olyan erős, mint amennyire „szítanak hozzá” az övéi. A mi legfőbb oltalmazónk pedig e világképben: Boldogasszonyunk és a Magyarok Istene. Jól tesszük tehát, ha hozzájuk fohászkodunk. Meghagyunk más népeket az ő hitükben, de nem engedjük, hogy számunkra idegen hiteket kényszerítsenek ránk. Ez azért is fontos, mert ha más népek isteneit kezdjük el sajátunkként tisztelni, akkor lelkileg az adott nép uralma alá kerülünk. A népük által nem hívott, feledésbe merültégi Őrzők pedig elgyengülnek, és ugyanúgy népük is. Ha azonban Oltalmazóink erejéhez hozzáadjuk a mi szellemi erőnket, együtt erősíthetjük egymást. Így szól az Ősök tanítása.
A legenda szerint a Magyarok Isteneként tisztelt hatalmas szellemlény valamikor földi férfi volt, Má-tün-nek nevezték, róla korabeli kínai krónikák is szólnak. „Bátor, népéről gondolkodó és gondoskodó hős /volt/ – lelkében ISTENSÉGE felé igyekvő és ISTENSÉGÉ-re lelő. Zsarnokokat vetett le népe és nemzete nyakáról. Holta után – mely csatában érte – számot adott SZELLEME Önmagának, és a szellemvilág nagyságai megmérték az Ő értékét. Megmérték, és magukhoz méltónak találták. Ő pedig a világ ügyeinek igazgatásából népeinek istápolását vállalá.” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149.o.)
De hogy lesz a népcsoportokat egyesítő, nemzetet kovácsoló jelentős államférfiból és hadvezérből, történelmi személyiségből Őrszellem, népünk oltalmazója? Régi Táltosok megidézték szellemét, segítségét, együttműködését, útmutatását kérve. Onnantól szövetség köttetett az Őrszellem és Népeink között. A „Magyarok Istene”, a rábaközi Tudók világképe szerint, ennek a nyelvileg és származásában egyaránt többrétű, több eredetű, de lélekben rokon törzsszövetségnek az őrző szellemlénye. Tehát nem a származás számít, hanem a közös eszme, a közös célokért munkálkodás. Ez az ősi magyar logika.
Sok népnek van őrző szellemlénye, Istene (akik nem azonosak a Teremtő Istennel). A Magyarok Istene jellegében rokon a „Világügyelő Férfi” ősi ugor istenalakjával. Utóbbi a legenda szerint szintén a legfőbb Isten-pár gyereke.
„Minden ISTEN olyan erős,/ mint amennyire hisznek benne”! Ezért tartották a Rábaközben ősidőktől, még a XX. században is ezt az ünnepet. Máté Imre elmondta, hogy ő gyermekkorában még részese volt ilyennek. Akkor megáldott fehér lovat vezettek körmenetben, melyen hitük szerint maga a Magyarok Istene ült. Mi évek óta megtartjuk ezt az ünnepet augusztus elején, megemlékezve arról, amit a legenda szerint az Őt megidéző és szövetségre hívó táltosoknak meghagyott: „Tartsatok össze,/ legyetek egymásért is,/ ne csak önmagatokért!/ (…) egység leendjen,/ mert minden széthúzás az én erőmet gyöngíti,/ aki oltalmazó Istenetek vagyok!” (Máté Imre: Yotengrit 2. 149-150. o.)”

Ezt az írást, Máté Imre Yotengrit c. könyvei és személyes tanításai alapján Dibáczi Enikő jegyezte.

Képen: Biró Melinda alkotása.

Nyári napfordulós ünnep a rábaközi Tudók hagyatéka szerint

Nyári napforduló (Ispiláng) ünnep

Időpont: 2020. 06. 20., 17 órától 21 óráig
Helyszín: Merzse-mocsár, kijelölt tűzrakóhely
(Bp. XVII. kerület, Rákoskert v.á.-hoz közel).

A rábaközi Tudók hagyománya szerint a nyári napforduló (régi nevén: Ispiláng) a Szellem ünnepe. „A tiszta lánggal égő Szellem nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA. Ezt ünnepeljük.” (Máté Imre: Yotengrit)


„A nyári napforduló a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Amikor az ember még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtásnak különös jelentősége volt. A régi korok emberei a tüzet – gyakorlati haszna mellett – a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Ezért a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták ezen az éjszakán.” (Bolya István összeállításának alapján.)

A Merzse-mocsár természetvédelmi terület, az egykor kiterjedt mocsárvidék maradéka Budapest határában. Rákoskert vasútállomástól könnyen megközelíthető. Innen indulunk együtt 16.30-kor a terület egyetlen kijelölt tűzrakó helyéhez. Itt fogjuk megtartani az ünnepet, 17 órától. Előtte könnyű túrát is lehet tenni, és a magaslesről hasonló látvány fogad, mint ami a nyitóképen látható.

A programtervezetből:
Szabó László az évkör e részéhez kapcsolható gyakorlatokról beszél.
Dibáczi Enikő: a nyári napfordulóról az ünnepkörben, a Yotengrit szerint.
A szert a rábaközi Tudók által ránk hagyottak alapján tarjuk.
Meglepetésprogramok lehetnek még, a rendezvény részletesebb tervét későbbközöljük.
A mélység, a minőség, a REND-ben megjelenő előre nem tervezett történések, úgy érezzük, jellemezni fogják ezt az ünnepet.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt, a szervező Ős-Szellemiség Egyesület.

Regisztrációt az info.os.szellem@gmail.com e-mail címre kérünk. A részvételi szándékot jelzőknek térképet is küldünk a tűzrakóhelyhez, vagy maradunk az együtt indulásnál Rákoskert v.á.-tól, 16.30-kor.
Telefonon érdeklődni lehet: 06 70 6763777

Értesítünk minden érdeklődőt, hogy előző nap, 06. 19-én a nyári napforduló köszöntése lesz a budai Cédrusnál, Bolya István vezetésével.
Találkozás a Széll Kálmán téren, indulás hatkor, a Hűvösvölgy felé tartó villamossal. Leszállás a Vadaskerti úti megállónál, ahonnan rövid sétával juthatunk el a Cédrushoz.
Mécsest, a témához illő gondolatot, éneket, verset hozzál magaddal.

Meghívó

A Fészek Egyesület, az Ős-Szellemiség Egyesület és a Bujdosó Székely Vendéglő közös szervezésben, megemlékezést tartunk a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Helyszín: Bujdosó Székely Vendéglő, 1191 Budapest, Szabó Ervin u. 37.

Időpont: 2020. 06. 04., 18.30-tól 20.45-ig.

F.b. esemény itt: https://www.facebook.com/events/318303945824845/

„Nem hagyjuk szép nyelvünket elenyészni

Nem hagyjuk szarvasunk messze űzni

Bízzunk hazánkban, bízzunk a családban

Bízzunk Istenben, bízzunk egymásban

Bízunk népeink bölcsességében

Megmaradásunk reménységében

Áldásban, bőségben, békességben!”

(Valek Tünde: Őrtüzek fellobbanó lángja, részlet)

 

Ez számunkra gyásznap. Ideje lenne végre 100 év után a helyére tenni magunkban ezt a veszteséget – ezt a célt szolgálja ez a megemlékezés is.

A rendezvény megtartására lehetőség van, a 247/2020. (V. 28.) Korm. rendelet szerint:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20126.pdf?fbclid=IwAR2Vhe_rvKuLaTcfGP1UTaOJeuPF56veUmGk1D_9nHyltCo6m5dCm0ukOdE

 

A tervezett program:

17.30-18.30: Gyülekező

18.00-18.30: Megnyitó, köszöntők (a házigazda Bacsó András, az ötletgazda Bolya István és a szervező Ős-Szellemiség Egyesület képviselője),

Magyar és Székely Himnusz.

18.30-19.15:  Bánóczy János gondolatai a trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről

19.15-tól 19.30: Krajcsó Bence és Oltyán Hermina (citera, népdalok)

19.30-19.40: Versek

19.40-20.05.: EGYség zenekar és az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület tagjai

20.05.-20.20: (miután átvonultunk a tűzgyújtás helyére): koszorúzások. Ekkor lehetőség lesz a résztvevő szervezetek képviselői és magánszemélyek számára, hogy koszorúkat, virágokat helyezzenek el, és elmondják gondolataikat.

20.20-kor tűzgyújtás, bekapcsolódás a cserkészszövetségek által kezdeményezett “tűzláncba”.

Utána még lehet rövid éneklés, de a Tündérkert 20.45-kor zár. Innentől 22.00-ig még át lehet menni a Bujdosó Székelybe aki akar, magánbeszélgetésre.

 

A program során betartjuk az előírt egészségügyi biztonsági intézkedéseket (védőtávolság). Bár nyílt rendezvény lesz, de regisztrációhoz kötött, és a létszám 50 főben limitált.

Kérjük ezért a részvételi szándékot e-mailben jelezni, info.os.szellem@gmail.com e-mail címre. Telefonon érdeklődni lehet:

06 70 676 3777

Köszöntő

Kettős ünnep van hétvégén. Egy napra esik Anyák napja, és a rábaközi Tudók hagyatékában is megőrzött Életfa ünnep.

Jelképesen szép ez az egybeesés.

Az anyaság, a virágzó majd termést hozó gyümölcsfa, az évkörnek ez az időszaka, és az emberi élet májust idéző szakasza egy lényegűek.

Ezzel a három verssel, és Lendvay Katalin alkotásáról készült fényképpel köszöntöm az Édesanyákat, és a hamarosan virágba boruló tavaszt.

Anya

Kérő szép szavára megnyílnak az Egek,

forró könnyeit mind beissza a föld,

mikor karja ringat, világokat ringat,

mosolya napsütés, csillagszeme ragyog.

Mert ha fohászkodik, gyermekéért kérlel,

mert amikor ő sír, gyermekéért könnyez,

mert amikor ringat, gyermekét ringatja,

mert amikor örül, gyermekével örül.

Egy-lényegű vagy Te a földi anyákkal,

életeket termő minden ősanyával,

veled lélegzőkkel, benned létezőkkel –

Áldd meg az anyákat Égi Édesanya!

Életfa

Életfa, virágfa,

születésbe-halálba,

világból világba.

Égigérő fának

leveles hét ága,

összeköt és megtart:

táltosok létrája.

Gyökere és törzse,

pompás koronája

a három világot

szemünknek mintázza.

Földi élet fakad

erős oltalmába’,

Égi tudást ad át

lombja-suhogása.

Rügy az ágon

„Amikor még kisrügy voltam” *,

ágak hegyén ringatóztam.

Apám erős diófa volt,

anyám termő eperfa volt,

apám  a Nap, anyám a hold.

Rám hajoltak, úgy ringattak,

önmagukból ennem adtak.

„Rám ragyogtak a csillagok,

tudták, hogy testvérük vagyok.” **

(*: Szabó István:  Anya ujjai c. verséből,

**: népdalból vett idézet)

Versek: D. E.,

Fényképen: ÉN LÉLEK, – A Teremtett Világ. Selyemkép részlet. Lendvay Katalin alkotása.

Meghívó a rábaközi Tudók hagyatéka szerinti “Törvény ünnepére”

A rábaközi Tudók hagyatéka szerinti “Törvény ünnepe”

 

Időpont: 2020. 02. 01. (szombat) 18 órától
Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1.

 

“VILÁGOK ANYJA,
Te bennem öltöttél földi testet,
adj ezért igéidből, EGEK-et igézendőt!
Tárd föl az egy örök ISTEN
emberhez mért titkát!”
(Máté Imre: Yotengrit 2., 19. o., A Törvény eredete c. részből.)

 

A rábaközi Tudók hagyatéka szerinti ünnepkörben az év első ünnepe február elején van. A téli napforduló óta erősödő, már a fizikai világban is egyre inkább megnyilvánuló fény diadalának kezdete ez az időszak. Még javában tart a tél, de már hosszabbodnak a nappalok, és apró, de egyre gyarapodó jelei kezdenek megjelenni a közelgő tavasznak. Előbbi miatt ez egyfajta fényünnep, utóbbi miatt pedig hóvirágünnepnek is nevezték.

De miért nevezzük a Törvény ünnepének? A legendákban őrzött történet szerint az évnek ebben az időszakában kapták az emberek valamikor régen az égi nagy Törvényeket. Melyek az emberi élet földi rendjét meghatározó égi törvények e világkép szerint? Ezek az ősök által ránk hagyott javallatok hogyan tarthatók ma? Minderről bőven esik szó ezen az esten.

Ami ennek a „kis ünnepnek” nagy jelentőségét adja, hogy ezidőtájt gyűltek össze egykor a közösség tagjai, hogy az előttük álló évet megtervezzék. Mi is összegyűlünk, hogy az IGA „künvének” alapján felidézzük tervezett tevékenységeink erkölcsi alapjait, Máté Imre által a Yotengritbe foglalt, Tudók sora által ránk hagyott tanítások szerint.

Érdemes ezekben a régi-új erkölcsi ajánlásokban elmélyedni és életünk részévé tenni őket, mert hozzájuk ma is igazodhatunk. Olyan erős alapok ezek, amelyekre ma is életet lehet építeni – ha hozzájuk tartjuk magunkat, megtartanak minket.

Ezekről esik szó február 01-én a Bolyafészekben.

 

A tervezett program:

Szabó László előadása: Álmainkban fellelhető cselekvésmagok

Dibáczi Enikő előadása: „Őseink törvénye” – égi és földi Rend a rábaközi Tudók hagyatéka szerint

Versösszeállítás és dalok

Szer a Törvény ünnepére, vezeti: Dibáczi Enikő és Szabó László, benne: Magültetés szertartás, vezeti: Szabó László

Végül: kötetlenebb beszélgetés, éneklés, evés-ivás.

Előzetes bejelentkezést kérünk info.os.szellem@gmail.com e-mail címen, vagy 06 70 676 3777 telefonszámon.

Szeretettel vár minden érdeklődőt a szervező Ős-Szellemiség Egyesület, valamint a rendezvénynek otthont adó Bolya család.

A képen: Dávid Júlia alkotása.

Prokopp Mária művészettörténész előadása

MEGHÍVÓ

 

A haladás útja: a dicső múltból a diadalmas jövőbe

Prokopp Mária művészettörténész előadása

Időpont: 2020. 01. 10., 19-21

Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1., 1. kapucsengő

“Ajánlom a magyar identitásunk erősítését a Magyar Királyság néhány művészeti emlékének megtekintése által.”

Sok vetített képet, értő, összefüggéseket felvillantó magyarázatokat várhatunk ezen az estén a neves művészettörténész asszonytól.
(Előadásának címe egyúttal a szegedi Hősök kapuja felirata.)

Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület, és FÉSZEK Természetvédő és Közösségi Életforma Egyesület.

Házigazda: a Bolya család.

A részvétel díjtalan, de előzetes bejelentkezést kérünk info.os.szellem@gmail.com e-mail címre.

Bővebb információ: 06 70 676 3777 telefonszámon.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

Téli napforduló 2019

Szeretettel hívunk
Téli napforduló alkalmából tartandó ünnepünkre

Helyszín: Szekszárd
Időpont: 2019. 12. 22.

Program:
14 órától gyülekező, itt: Szekszárd, Herman Ottó utca 33. fsz.10.
14 óra 30-tól: Megnyitó
Dibáczi Enikő
14 óra 50-től: Kaukázusi csodaszarvas és a magyar őstörténet
Dr. Szabó Géza régész előadása
15 órától: Az ŐS-ELEMEKről: a LÉG
Gyakorlatok az egészségért
Szabó László előadása
17 órától: Szertűz gyújtás (kedvező időjárás esetén fent a szőlőhegyen)
Napfordulós szer a BÜÜN hagyományai szerint
Vezetik: Dibáczi Enikő és Szabó László

 

Plakát: Szabó László.
Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület.

Részvétel bejelentkezés alapján:
+36 20 9431 277
info.os.szellem@gmail.com

Velünk élő múlt: természeti lények, holtak szellemei és régészeti leletek Japánban

MEGHÍVÓ

 

Velünk élő múlt: természeti lények, holtak szellemei és régészeti leletek Japánban

Csáji László Koppány néprajzkutató, vallásantropológus, író, költő előadása

 

Időpont: 2019. 11. 28., 19-21

Helyszín: 1067 Budapest, Csengery utca 62/b. fsz. 1.

 

Három fejezet az ezerarcú japán kultúrából:

  1. a japánok múltjukhoz fűződő viszonya a múzeumok történeti kiállításai és az egyetemi tananyagok alapján;
  2. Miyajima, a szent sziget;
  3. Itakók (sámánnők) az Aomori prefektúrában.

 

„A japán kultúrát nem általánosságban kívánom ismertetni, hiszen nem vagyok a japanológia szakértője, kulturális antropológusként csupán néhány szeletét ismertem meg az átlagosnál mélyebben ennek a csodálatosan gazdag, a kifinomult egyszerűséget hirdető kultúrának. Előadásom három, egyenként körülbelül félórás egységből áll.

Először a japánok múlthoz fűződő viszonyát vázolom fel, a kyotói egyetemen tartott előadásaim és az oktatókkal történt konzultáció, továbbá a japán barátaimmal folytatott beszélgetések és nagy, történeti múzeumok kiállításai alapján.

Ezt követően a szent szigetről, Miyajimáról, fogok mesélni, amelyet – 1945-ben az amerikai hadsereg nagy megrökönyödésére – még a közelébe ledobott hirosimai atombomba sem károsított, holott a csapás egyik célja éppen ez lett volna). Végezetül az észak-japán itakók (főleg halottlátó és gyógyító sámánnők) világát ismertetem, helyszíni (Aomoriban végzett) kutatásaim alapján. Előadásomat saját, Japánban készült fényképeimmel illusztrálom.” (Csáji László Koppány)

 

Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület

Az estnek otthont ad: a Bolya Család.

 

Regisztrációt az info.os.szellem@gmail.com címre kérünk.

Telefonon érdeklődni lehet a 06 (70) 676 3777 számon.

 

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az ’56-os Pilvax – Zsebők Csaba történész, publicista, költő előadása

MEGHÍVÓ

Az ’56-os Pilvax

Zsebők Csaba történész, publicista, költő előadása

Helyszín: 1056 Budapest, Váci u. 47., Pannon Kincstár

Időpont: 2019. 11. 04. (hétfő), 18-20

Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület

Zsebők Csaba „Tiszta szívvel 1956-ban – A ’Kolhoz Kör’: a forradalom (egyik) szellemi előkészítője” című könyve ’56 eddig kevéssé feltárt fejezetével foglakozik. A szerző a kötet megírása előtt hajdani állambiztonsági forrásokat is kutatott. Ezekből ugyancsak kiderült: a rendszerellenes egyetemistákból, s a pár oktatóból álló „Kolhoz Kör” és a Tiszta szívvel című ELTE-s folyóirat „csapata” – soraiban például I. Tóth Zoltánnal, Szabad Györggyel, Molnár Józseffel, illetve Máté Imrével, ifj. Domokos Pál Péterrel, Szakács Sándorral, s a magyar-örmény származású Kabdebó Lóránttal – rendkívül jelentős hatást gyakorolt az 1956-os eseményekre. „Félig nyilvánosan” 1956. március 15-én léptek színre, noha már korábban megszerveződtek…

A „Kolhoz Kör” a Régi Országház Vendéglőben tartotta nemzeti hangvételű március 15-i megemlékezését. E falak között határozták el, hogy október 6-án történelmi emléksétát tartanak, amelyből az első hazai antisztálinista tüntetés lett, új jelszavakkal, amelyek október 23-án is visszaköszöntek. Ugyancsak a Régi Országház Vendéglőben döntöttek arról, hogy független lapot indítanak. A „Tiszta szívvel” című folyóirat október első harmadában jelent meg, benne forradalmi hangulatú versekkel, változásokat sürgető cikkekkel, például az orosz nyelv fakultatívvá tételének követelésével. Az egyetemi lapba írtak a MEFESZ megalakulására is katalizátorszerepet gyakoroltak.

“Tiszta szívvel, tollal és fegyverrel – Máté Imre és köre 1956-ban” c. könyvének több éves előkészülete során Zsebők Csaba nem csupán forrásokat kutatott szakszerűen és elmélyülten, hanem a „Kolhoz Kör” és a Tiszta szívvel című ELTE-s folyóirat „csapata” több tagjával volt alkalma személyesen is beszélgetni. Máté Imréhez például jó baráti kapcsolat fűzte.

Ezért is érdekes Zsebők Csabának ez az előadása, melynek alapját a könyve adja. Amire számíthatunk: a tudós szakszerű hozzáállása ötvöződik az emberi szemléletmóddal és közérthető megfogalmazással.

Az előadásra szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Az előadást helyszínéül szolgáló termet béreljük, ezért ahhoz hozzájárulást köszönettel fogadunk.

Több információ és csatlakozási lehetőség itt:

https://www.facebook.com/events/814197425661497/?active_tab=discussion

Részvételi szándék jelzését kérjük info.os.szellem@gmail.com e-mail címre.

Telefonon érdeklődni lehet: 06 70 676 3777

“Halál-é hernyónak bábba szövődése?”

“Halál-é hernyónak bábba szövődése?”

A halál mibenlétével kapcsolatos kérdések az embert minden korban foglalkoztatják. Miként vélekedtek erről, milyen válaszokat kaptak a rábaközi Tudók? Erről lesz szó Dibáczi Enikő előadásában, Máté Imre Yotengrit c. könyvének Küszöb fejezete szerint.
Szabó László előadása, melynek címe: Ereszalja közel s mégis távol – születéstől születésig vezet-e ösvény?, ugyanezt a témát járja körbe, más megközelítésben.
A két előadáson kívül alkalomhoz illő versösszeállítás és zene is lesz. Versmondással közreműködik: Ambrus János.
A jelenlevők résztvevői lehetnek egy Küszöb ünnepes szertartásnak is. vezeti: Dibáczi Enikő és Szabó László.
Október vége, november eleje az emlékezés és a befelé fordulás időszaka. Az ősök tisztelete, a kollektív emlékezet is kiemelten fontos, akár nemzeti, akár közösségi, akár családi szinten. Ehhez járulunk hozzá rendezvényünkkel.

“A halálnak értelme van, épp oly értelme,
és értéke, mint a születésnek.
Aki születés és halál értelmét megérti,
megtalálta önmagában ISTEN-t.”
(Máté Imre: Yotengrit 2., 92. o.)

Időpont: 2019. 10. 30. (szerda), 18 órától 21 óráig
Helyszín: Garay Klub
1076 Budapest, Garay tér 10. (A 10-es számú kapun nem kell bemenni, a rendezvény helyszíne, Garay Klub az utcáról nyíló pincehelyiség.)Szervező: Ős-Szellemiség Egyesület
Előadó: Dibáczi Enikő és Szabó László
Közreműködők: Ambrus János (versmondás)

Adományokat köszönettel fogadunk, a viszonosság elve alapján.

A részvételi szándékot kérjük előre jelezzék info.os.szellem@gmail.com e-mail címen.

Telefonon érdeklődni lehet: 06 (70) 676 3777