Életfa Ünnep a Cédrusnál
Időpont: 2019. 05. 04., 17 órától kb 20 óráig
Helyszín: A Cédrus körül
A II. kerületben az Apáthy-sziklától nem messze, a Kondor u. 5. sz. beépítetlen telek hátsó részén.
“Életfa, világfa,
születésbe-halálba,
világból világba.
Égigérő fának
hetedhét szép ága,
összeköt és megtart:
táltosok létrája.
Gyökere és törzse,
pompás koronája
a három világot
szemünknek mintázza.
Földi élet fakad
erős oltalmába’,
Égi tudást ad át
lombja-suhogása.”
Az Életfa Ünnep lényege a virágba borulás, a megújulva megnyilvánult őserő, az új születése, a teljes pompájában megcsodálható tavasz öröme. Az évkör “kis ünnep”-einek egyike a rábaközi Tudók hagyatéka szerint.
Időpontja az ősi magyar ünneprend szerint két „nagy ünnep”: a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló között van: május elején tartottuk/tartjuk.
Az Életfa Ünnepnek világszerte hagyományai vannak, akár Keleten, akár az amerikai indiánok között. A kelta hitvilágban is nyomait leljük, ez Beltane – virágba borulás, lombok, szerelem – ünnepe. De például a Floráliát – Flóra istennő ünnepét -, templomának i.e. 238-ban történt felszentelése után minden évben több napos látványos rendezvényekkel ülték az ókori Róma polgárai.
Magyarországon is voltak ennek bőven hagyományai, ennek nyomai a májusfa állításban lelhetők fel napjainkban is.
Tavaszi napéjegyenlőség idején a termékenységet, a kezdődő tavaszt ünnepeltük, ilyenkor május elején pedig a megnyilvánult életerőt, a Természet virágba borulását, az égi-földi szerelmet, a születést, így az Édesanyákat is.
Eredetileg ezt az ünnepet a helyi közösséghez legközelebb eső, kiemelt energiájú természeti helyen tartották. Virágos „kapukat” állítottak (vagy két ifjú tartotta ezeket), virágokkal díszített két zöldág-fonatot. Az egyiket a születést jelképező pirossal, a másikat a halált jelképező fehér színnel virágozták fel, és láncba fogódzva átbújtak ezeken, az élet két nagy kapujának emlékezetére. A „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű gyerekdal és játék máig őrzi ennek nyomait.
Bizony, ilyenkor „nyitva van az Aranykapu”! Nagy az ereje a természeti helyeknek, a kitörő életerőnek és örömnek! Ennek egyes tájainkon avval is jelét adták, hogy a(z akkor „kötelező”) templomi vasárnapi szertartás után még a középkorban is (az akkoriban tiltott) körjátékokkal ünnepeltek.
De mi őseink hagyományai szerint ünnepelhetünk, zenélhetünk, táncolhatunk, örülhetünk. Mert most anyagi szinten is megnyilvánul az égi fény és teremtő erő, a „fölfelé vezető út” (egészen a nyári napforduló idejéig erősödve), aminek majd a búcsúzó szelíd napfényben, a kora őszi bőségben élvezhetjük áldásait.
Máté Imre által jegyzett Yotengrit „künvei” közül az AJA című rész kapcsolódik ehhez az ünnephez, melyben Őseink alapos útmutatást adtak a szeretet, szerelem, szeretkezés hármasságában. Ebből is idézünk majd részleteket.
Dr. Farkasinszky Tibor a magyarságtudomány bölcsésze, magyar ősvallás- és őstörténetkutató, a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyetemének volt tanára beszél az Életfáról mint jelképről.
Szól a jelenlevőkhöz Bolya István, aki körével az ünnepek alkalmával hosszú évek óta rendszeresen tiszteletét teszi a Cédrusnál.
Dibáczi Enikő erről a majdnem elfeledett, de újabban fölelevenített évkörünnepről a rábaközi Tudók hagyatékának alapján beszél. A jelenlevők utazást tehetnek az égigérő fáról szóló magyar népmesében, és részt vehetnek Életfa meditációban.
Ahogy adódik: akár kívánságszalagokkal díszíthetünk egy erre a célra kiválasztott fát vagy ágat, énekelhetünk ide illő dalokat, körjátékot játszhatunk. Ez azonban még nem alakult ki teljesen, csak lehetőségek – a végleges programot később közöljük, és helyet adunk meglepetéseknek.
Az estét szertartás zárja az Életfa ünnep tiszteletére, amit Szabó László és Dibáczi Enikő vezetnek.
Szervezők: Ős-Szellemiség Egyesület, és Fészek Természetvédő és Közösségi Életforma Egyesület (FÉSZEK Egyesület).
A részvétel díjtalan, de előzetes bejelentkezést kérünk
info.os.szellem@gmail.com e-mail címre.
Bővebb információ: 06 70 676 3777 telefonszámon.
Gyülekezés 15.45-16 óráig a Széll Kálmán téren, onnan indulás együtt 16 órakor az 56-os villamossal a Vadaskerti útig. Onnan séta a Cédrushoz. Ahol 17 órakor kezdődnek az ünnephez kapcsolódó programok, és kb 20 óráig leszünk ott.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
(Képeken: A Cédrus; és Feketéné Lendvai Katalin selyemkép alkotása.)
