2020. 06.04-én a Bujdosó Székely Vendéglő Tündérkertjében megemlékezést tartottunk, az Ős-Szellemiség Egyesület, a Fészek Egyesület, és a Bujdosó Székely Vendéglő közös szervezésben, a trianoni diktátum aláírásának 100. évfordulóján.
A rendezvényt néhány köszöntő mondattal a házigazda Bacsó András nyitotta meg. Személyes kötődése is arra indította, hogy otthont adjon ennek a rendezvénynek.
Majd Dr. Batbayar Zeneemyadar, Mongólia magyarországi nagykövete szólt az egybegyűltekhez. Többek között arról beszélt, miért fogadta el a meghívást, ahogy ő maga föltette a kérdést: „Mit keres egy mongol egy trianoni megemlékezésen?” Elmondta élményét, mikor Erdélyben járt, és először meglepődött, hogy ott magyar szót hallott. Beszélt a mongol és magyar történelem párhuzamairól, aminek következtében átérzi a 100 éve történtek súlyát.
Ezután Bolya István, ötletgazda és a társszervező Fészek Egyesület elnöke mondta el nyitó gondolatait.
Bánóczy János előadása a trianoni békediktátum előzményeiről és következményeiről méltó volt az alkalomhoz. Túlzásoktól mentes, de érzelmektől áthatott, érdekes összefüggéseket felvillantó szavai a közönség körében megértésre találtak, és továbbgondolásra ösztönöztek.
Fölcsendültek a nagy tájegységeket idéző népdalok citerakísérettel, Krajcsó Bence és Oltyán Hermina nagy tetszést arató előadásában.
Versösszeállítás következett, amelyben elhangzottak: József Attila: A Dunánál, Máté Imre: Üzenet az elszakítottaknak, Zsebők Csaba: Trianon ott van…, Valek Tünde: Őrtüzek fellobbanó lángja.
Majd az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesület és az Egység Zenekar képviselői léptek fel. Zengett a „Tartsd magad Nemzetem!”. Bednárik György, Bató Tibor, Budai Gábor, Csengődi Csaba és Hetti, és Fliszár Mária voltak a színpadon.
Közeledve az őrtűz gyújtásának időpontjához, elénekeltük a Magyar Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Boldogasszony Anyánk Himnuszt. Majd átmentünk a koszorúzás és a tűzgyújtás helyére.
Bacsó András megkondította a Tündérkert harangját, Szabó László pedig a szervező Ős-Szellemiség Egyesület nevében 20.20-kor meggyújtotta az őrtüzet.
A megemlékezés koszorúit Bacsó András (Bujdosó Székely Vendéglő), Bárdos István (Ózdi Arvisura Társaság), Dibáczi Enikő és Szabó László (Ős-Szellemiség Egyesület) helyezték el.
A résztvevők közül többen mécseseket gyújtottak, és elmondhatták gondolataikat. Bárdos István dobolt is nekünk.
Bár a rendezvény a meghirdetett időben véget ért, a megemlékezők egy része még ott maradt beszélgetni a Tündérkertben, majd a vendéglőben.
Köszönjük a társszervező Fészek Egyesületnek, külön is Bolya Istvánnak, a Bujdosó Székely Vendéglőnek, külön is Bacsó Andrásnak! Köszönjük a közreműködést Bánóczy Jánosnak, Krajcsó Bencének, Oltyán Herminának, az Egység Zenekarból Budai Gábornak és Fliszár Máriának, az Üllő Vezér Hagyományőrző Egyesületből Csengődi Csabának, Csengődi Hettinek, Bató Tibornak és Bednárik Györgynek. Az itt felhasznált fényképeket köszönjük Dibáczi Pálnak és Sándor Zoltánnak. Köszönjük minden megjelentnek, akik szívvel-lélekkel vettek részt a rendezvényen, és hozzájárultak annak felejthetetlen hangulatához. Amely méltó volt az alkalomhoz, és a megemlékezés mottójához: “A harcot, amelyet őseink vivtak,/ békévé oldja az emlékezés/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (József Attila: A Dunánál, részlet)
A szervező Ős-Szellemiség Egyesület vezetősége
